FÖLDMUNKÁK, ALAPOZÁSOK A talaj jellemzői befolyásolják: - az alapozás mélységét - az alaptest méretét - az alapgödör vagy árok kiemelését, a dúcolás módját - az alapozás időpontját - az alaptest anyagát. Az alapozás szakszerűtlensége komoly következménnyel járhat. A talaj: a föld felszínét alkotó szilárd kőzetek mállás terméke. A talajok osztályozása: Fizikai: szemcsés kötött Kémiai szerves szervetlen Fejtési mód szerint: - 7 osztályba sorolható (a lapáttal könnyen fejthetőtől a robbantással fejthetőig). Talajvizsgálat: szemrevételezéssel fúrások alapján készített szakvélemény alapján. Földmunkák: Kitermelés: kézzel géppel a talajtól függően: függőleges oldalfallal, dúcolással vagy anélkül (kötött talajnál 1,5 m-ig függőlegesen fejthető dúcolás nélkül) rézsűs kiképzéssel (szemcsés talajnál) szemcsés talajnál teljes mélységig ki lehet termelni kötött talajnál csak közvetlenül az alapozás megkezdése előtt lehet kiemelni az alapozási sík feletti 15-20 cm-en Humuszleszedés: a termőföldet félre kell tenni, majd a tereprendezésnél visszahelyezhető humuszos talajon nem szabad munkát végezni Földvisszatöltés, tömörítés, feltöltés: együttesen készítendő általában 15-20 cm-enkénti visszatöltés, tömörítés készíthető, 85-95%-os tömörséggel tömörítés eszközei: kézi döngölők (fa, fém); gépi döngölők (döngölőbéka, homoknál lapvibrátor, úthenger); történhet iszapolással is a feltöltés: vízszintes vagy ferde terepszintemelés Tereprendezés: szükségessége: a munka megkezdése előtt a biztonságos munkavégzéshez a munka végeztével a terv szerinti felület kialakításakor Dúcolás=megtámasztás: módja a talaj összetételétől és a munka jellegétől függ. Függőleges vagy vízszintes pallókkal zártan, vagy hézagosan. Szükségessége: ha nagyobb mélység mellett nem lehet rézsűs kialakítás talajvíznél ha a talaj oldalirányú kitérésre hajlamos - szemcsék láthatóak, tapinthatóak, mérhetőek - vízmozgás akadálytalan - jól tömöríthetőek → teherbírás nagy - kohézió(c) nincs, súrl.-i szög(Φ) nagy Jellemző a szemcsék eloszlása → szemeloszlási görbe: rostálással U = D60 / D10 → graduáltságra jell. mutató (egyenlőtlenségi tény.) U=2-5 → meredek, U=10 → jól graduált Mire használják a szemeloszlási görbéket? → azonosításra → felhasználhatóság eldöntésére (határgörbék) - szemcsék nem tapinthatóak - kohézió van - nedvességre duzzad, szárításra zsugorodik (rossz tulajdonság!) - késsel megvágva zsíros, fényes a felület - állapot, teherbírás, összenyomhatóság a víztartalom függvénye A konzisztencia jellemzésére a talajok bizonyos mesterségesen létrehozott víztartalmát használjuk fel. homokliszt IP = 3 - 7 % fejtés, rakodás, szállítás, ürítés, terítés, tömörítés, utómunkák kézi-, gépi-, robbantásos fm. Fejtenek+rakodnak: forgó felsővázas kotrók (exkavátorok) Lehetnek: - mechanikusak, hidraulikusak - lánctalpasok - gumikerekesek Munkaszerelékek: mélyásó, hegybontó, markoló, vonóvedres speciális kotrók, vedersoros, marótárcsás, merítéklétrás, árokásó Fejtenek, szállítanak, terítenek, tömörítenek: földnyesőgépek (szkréperek) Lehetnek: önjáróak: gumikerekűek 300-5000 m gépláncban dolgoznak vontatottak: gumikerekűek, illetve lánctalpasok, 100-800 m gépláncban dolgoznak Nyesnek + szállítanak: földtoló gépek (dózerek) Lehetnek: - lánctalpasok, - gumikerekűek, - földgyaluk (gréderek) 500-1000 m (legsokoldalúbb) - kotró hegybontó szerelékkel: hegyoldali talaj fejtése, keresztmozgatása - dózer : keresztirányú mozgatás, tömörítés - tömörítés : statikus-, v. vibrohenger - földgyalu : tereplépcsőzés rézsűképzés árok (folyóka) kialakítás koronasík (tükör) kialakítás - ha a bevágásból kikerülő talaj töltésépítésre alkalmas, akkor gépláncban a földnyesőket (szkrépereket) alkalmazzuk: szállítási távolságtól függően az önjáró, v. vontatott típust > nyesés-szállítás -ürítés(terítés)- tömörítés………. (helyszínrajz, hossz-szelvény) - ha a bevágás talaja töltésépítésre közvetlenül nem alkalmas, akkor megpróbáljuk beépíthetővé tenni: talajstabilizációk…, vagy depóhelyre kell szállítani: kotrók, szállítóeszközök…. - kotró mélyásó szerelékkel + száll. eszköz: fejtés - rakodás - száll. - nagy bevágás készítése: kotrók hegybontó-, ill. mélyásó szerelékkel szállító eszk. - "vasalt" támfal építése mély bevágásban: >övárkok kiásása >talaj kiszedése, 1:3-as rézsűvel! >alépítmény szerkezet elkészítése, tömörítése >támfal anyagának behordása >TENSAR háló terítése, támfal építése rétegekben, tömörítve >lezárás (keresztszelvények) Árok: öv-, oldal-, talpárok Csapadékvíz ellen védi a fm.-t Árkok: nyílt, ill. burkolt árkok. Burkolni kell, ha 1-2m/sec < v <0,3 m/sec Szivárgók: árkos szivárgók, sziv. Paplan Talajvíz ellen védi a fm.-t Méretezni kell: mélység, esés, sziv.t. Építés: árok> foly.> szivárgótest> lezárás ↓
TALAJJAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY ALAPFOGALOM
TALAJ → fizikai-kémiai mállás eredménye
→ jellemzésére számszerűsített adatok kellenek
Talajfizikai jellemzők
→ stabilitás, teherviselés, összenyom.
Talajok osztályozása
w % = [(mn –md) / md] x 100 ; → megállapítás talajból vett
mintából
w% víztartalom
mn, md nedves-, ill. száraz tömeg
Konzisztencia: (ált.) az anyagi összefüggés mértéke:
talajoknál → " puha - gyúrható - kemény" elnevezéseket haszn.
A kötött talajokat nagyon jellemzi az a w%, amelynél egyik konzisztencia állapotból egy másikba mennek át. Ezen határállapotokban mérhető víztartalmak (wL , wP , wZ ) a talajok azonosítására és összehasonlítására is alkalmasak.
* Folyási határ: wL → wL = 35-80%, agyagok > talajosztályozás
meghatározás: Cassagrande készülékkel (25 ütés)
* Plasztikus határ: wP → wP = 20 - 25 % iszapnál
→ wP = 25 - 35 % agyagnál
meghatározás: kézi sodrással (3mm-es pálcikák, éppen töredeznek)
* Zsugorodási határ: wZ → tovább szárítva már nem változik a térfogat
* Plasztikus index: IP = wL - wP ;
agyag IP > 15 %
- szilárdság, teherbíró képesség csekély
- nagymértékben összenyomhatóak
- szálas talajszerkezet
- w nagy, sötét színű, jellegzetes szag
- építésre alkalmatlanok
ALAPTECHNOLÓGIÁK (bontás, fejtés, törés, osztályozás)
Bontás szükséges:
Bontási tech. függ:
Bontási engedély szükséges! (hatóság)
Bontás sajátosságai:
BONTÁSI TEHNOLÓGIÁK:
- Kézi bontás: → eszközei: bontókalapács, véső, feszítővas
- Bontás roppantással, vágással: monolit- és egyéb vasbeton épületnél (vasbeton oszlop, gerenda, falazat, födém)
Eszköze: roppantó fogó, olló; alapgép lehet pl. hidraulikus kotró
A fogót törésre alkalmazzák.: 400-600 mm vtg. vb. gerenda, lemez törésére
Az ollót vágásra: 20-60 mm gerincvastagságú acéltartók, vasalások vágására
Betonfúrók, falfűrészek: falak, födémek áttörésére
- Rombológolyós bontógéppel: alapgép → kotró
A rombolás nagytömegű golyó (~5t) ejtésével, lendítésével történik
- Bontás lánctalpas kotrógéppel: bontószerelék, v. bontókalapács
Bontási mag.: ~ 16 – 26 m
Gépek tömege: ~ 25 – 70 t BIZTONSÁG!
- Lazító, roncsoló robbantásnál a további bontás megkönnyítése a cél
(pl. romboló golyós, v. bontókalapácsos)
BIZTONSÁGTECHNIKA.: Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat
(robbantás mester, terv, engedély, körülzárás, megmaradó szerkezetek biztosítása, menekülési út, figyelő személyzet……stb.)
- földművek építésénél
- alapgödrök kiemelésénél
- közműárkok kiemelésénél
- víztelenítésnél (árkok, szivárgók)
Földművek építési fázisai:
- munkahely átadás-átvétel (építésre alkalmas a terület), jegyzőkönyv
- előkészítő munkák → tervdokumentáció kell
~ fm.-k jellemző keresztszelvényei
~ kitűzés (helyszínrajzi, keresztszelv.-k; kézi-, gépi fm.-hoz)
~ terepelőkészítés (fák, bokrok eltávolítása)
~ tereplépcsőzés (λ > 0,1)
~ töltésalapozás (műanyaghálók, rétegszerkezetek, drének, kavicsoszlopok…)
~ munkahely víztelenítése (árkok, szivárgók)
Kézi földmunkák:
mikor? (kis mennyiség, szűk munkahely, sűrűn közművesített terület)
eszközei: ásó, lapát, csákány, bontórúd….szállító szalag
fejtési osztályok (I. -VII. talajosztály)
teljesítmények: I.-II. talajosztály ~ 1,5-1,7 m3 /h
III. talajosztály ~ 0,7-1,2 m3 /h
IV. talajosztály ~ 0,5 m3 /h
Gépi földmunkák:
töltésépítés, bevágás létesítés, anyagnyerő helyek kitermelése
durva földmunka → 1 dm,
finom földmunka. → 1 cm pontosságú
FÖLDMUNKAGÉPEK CSOPORTOSÍTÁSA
Nyesés mechanizmusa → nyesőél
→ nyesési ellenállás: függ -talaj víztartalmától
-bontófogak alk.tól
-vágóél állapotától
Alkalmazások, gépek, technológiák
>szállítási távolság
>térfogatnövekedés (10-40% -os!+)
eszközök: billenőszekr. tehergépkocsi., dömper, bill. teknős tgk.
az építési forgalom is tömöríti az egyes rétegeket
Földművek víztelenítése (gravitációs úton)
Munkagödrök dúcolása
Célja:
- biztonságos munkavégzés
- földnyomás felvétele
Talaj kiemelése: kézi, vagy gépi úton
keskeny munkagépek
- vízszintes pallózással
- függőleges pallózással
széles munkagépek
- horgonyzással
- támasztódúccal
épületfal megtámasztás (födémeknél), pincetömb kiemelésnél
ÚTÉPÍTŐ NYERSANYAGOK
Az útépítéshez és a vasúti alapozáshoz zúzott követ használnak. Az e célra felhasznált kövekkel szemben a legfőbb követelmény a kopásállóság és a szilárdság. Legmegfelelőbb a bazalt és az andezit, de vasúti alapozásnál használnak riolitot és mészkövet is, útalapozáshoz pedig (alsóbbrendű utaknál) ezeken kívül kovás homokkövet, dolomitot vagy keményebb tufákat is. Vasúti alapozáshoz 6-12 cm átmérőjű zúzalékot használnak. Útépítésnél durva zúzalékkal alapoznak, majd ezt aszfaltba ágyazott finomabb (kb. 2 cm) bazalt vagy andezit zúzalékkal fedik le.
Bazalt
A magyarországi bazaltok a felsőpannonban képződtek, a nógrádi bazaltok kialakulása a pleisztocénbe is áthúzódott. A nagyobb bazalt előfordulások a Balaton-felvidéken vannak, valamint kisebb elterjedésben Salgótarjántól északra. A Balatonhoz közel eső területeken és a nógrádi Somoskőn a bányászatot természetvédelmi okok miatt megszüntették. Hasonló okok miatt zárták be az Uzsapuszta és Tapolca térségében lévő bazaltbányákat. Sümeg mellett még fejtenek bazaltot.
Andezit
A Magyarország területén található andezitek nagyrészt a középső-felső miocén során keletkeztek. Kivétel a Velencei-hegységben és a Mátra keleti részében, Recsk mellett, kb. 25 km2 területen, felszínen lévő andezit, amely idősebb, a felsőeocénben jött létre. A felsőeocén andezitek az erős hidrotermális kőzetlebontás miatt útépítési szempontból nem hasznosíthatók.
A miocén andezit vulkanizmus termékei építik fel az Északi-középhegység nagy részét, a Bükk és az Aggtelek-Rudabányai-hegység kivételével. Az aktív vulkanizmus időben kelet felé tolódott, így a Tokaji-hegység andezitjei a legfiatalabbak. A sztratovulkánok andezitje a lávapadok és piroklasztitok váltakozása miatt kevésbé jó minőségű, mint a felszín alatt megszilárdult, szubvulkáni testeket felépítő andezit. A legnagyobb működő andezitbányák a Börzsönyben Szob, Csák-hegy; a Cserhátban Nógrádkövesd és Szanda-hegy; a Mátrában Recsk, Csákánykő (miocén andezit!), Kisnána, a Tokaji-hegységben Tállya. A Mecsek hegységben is bányásztak andezitet Komló mellett.
ÚTALAP
Az útalap olyan stabilnak kell lennie, hogy az alapzat deformálódás nélkül lerakható legyen. Az alapzat lerakásához általánosan 6-os vagy annál nagyobb CBR-rel rendelkező útalap tekinthető elég stabilnak. Bizonyos esetekben talajstabilizációra van szükség. Az útalapot ezután kiegyenlítik, hogy elérjék az alapzat lerakásához szükséges egyenletességet.
ELŐKÉSZÜLETEK AZ ALAPZATHOZ
A megfelelő alapzat előkészítés döntő fontosságú az egyenletes aszfalt útburkolat építésénél. Új építkezésnél, akár közvetlenül az útalapra helyezik a burkolatot, akár szemcsés alapzatra, az alatta levő anyagnak mindenképpen stabil felületet kell, biztosítania, amely megfelel a tömörségi, nedvességtartalombeli és egyenletességi követelményeknek. Amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek, vagy az építés során problémák merülnek fel, az alapzatot át kell dolgozni, akár stabilizálni is kell, hogy megfelelő alapot adjon a burkolat számára. Ha az alapzat építésénél minden követelményt betartanak, az egyenletesség jelentős mértékben növelhető. Mivel az alapzat egyenetlenségei megmutatkoznak a felszínben, minél egyenletesebb az alapzat, annál egyenletesebb lesz az elkészült felszín.
A FELSZÍN ELŐKÉSZÍTÉSE AZ ASZFALT RÁBURKOLÁSHOZ
Ha az építkezéshez hozzátartozik egy már meglévő aszfalt burkolatra történő ráburkolás, döntő fontosságú a felszín megfelelő előkészítése, az új burkolat ráhelyezése előtt. Az hibás területeket el kell távolítani, és helyre kell állítani. Az alatta lévő repedéseket ki kell tölteni, valamint a nyomvályúkat kiegyenlítő anyaggal való feltöltéssel megszüntetni, de lehetőség szerint inkább lemarni a torzulások eltüntetéséhez. A marás, vagy a feltöltés abban az esetben is megfontolandó, ha a meglévő útburkolat nagyon egyenetlen.
Olyan esetekben, amikor aszfalt burkolat kerül beton burkolatra, a nagy mértékben hibás területeket minden egyes rétegen belül ki kell javítani, teljes mélységű javítást végezve. A széttöredezett területek kijavítására elégséges a részleges mélységű javítás, főleg az illesztések környékén. Rossz állapotban levő tömítőanyag esetén az illesztéseket megfelelően újra kell tömíteni és a mozgó rétegeket stabilizálni. A meglévő útburkolat állapotát fel kell mérni, hogy meg lehessen határozni, hogy a ráburkolást megelőzően szükség van-e a repedésmentesítő réteg lefektetésére. A nagyobb úthibákkal rendelkező burkolatok esetében érdemes megfontolni a burkolat feltörését és eltávolítását az új burkolat lefektetése előtt.
A burkolat hibás területeinek kijavítását követően a felületet seprőgéppel meg kell tisztítani. A burkolat lefektetése előtt előpermetezést kell végezni, ami a alsó és a rákerülő felső burkolati réteg között jó kötést biztosít.
Általánosan elfogadott szabály, hogy az egyenetlenség felére csökkenthető (legjobb esetben) minden újabb burkolatréteggel. Ezért fontos sima útalappal kezdeni a építést, és ezután minden további réteget a lehető legegyenletesebben lefektetni, valamint megmutatja azokat a korlátokat, amelyekkel akkor találkozhatunk, amikor egy vagy két szint kerül egy egyenetlen útra.
AZ ÚTBURKOLAT LEFEKTETÉSE
Az egyenletes aszfalt burkolat építésének egyik legjobb módja a lassú, folyamatos tempóban való aszfaltozás. A finiser akkor képes folyamatosan dolgozni, ha állandó az aszfaltellátása. Ennek eléréséhez koordinálni kell az anyag gyártását és szállítását, valamint a finiser sebességét.
Másik előnye a finiser állandó sebességen történő haladásának, hogy a simítóegység előtt egyenletes lesz az anyag, így a rá ható erők állandóak lesznek. Más lehetőség ennek elérésére például annak biztosítása, hogy a teherautók rövid időközönként váltsák egymást, és a finiser garat ne működjön kevés anyaggal vagy üresen. A keverék garatból anyagtárolóba átkerülését a következő bekezdések tárgyalják, és az ábra mutatja be a finiser egyéb részeivel együtt.
Szabványos szárnyas garat alkalmazása esetén különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az aszfalt ne maradjon a garat sarkaiban sokáig, mivel ekkor lehűl, és olyan aszfaltdarabokat eredményez, amelyek nehezen tömöríthetők. A múltban általános gyakorlat volt, hogy behajtották a szárnyakat minden egyes teherautónyi keverék után, de ez a gyakorlat az aszfaltréteg minőségének és egyenletességének romlásához vezet. A vélemények eltérnek az a kérdést illetően, hogy milyen gyakorisággal kell behajtani a szárnyakat. Az egyik ilyen vélemény szerint a lehető legritkábban kell ezt megtenni, és mindig csak olyankor, amikor a garat részlegesen tele van. Ez segít megakadályozni a szétkeverődést és biztosítja azt, hogy elég keverék legyen, ami felmelegíti a hidegebb anyagot, mielőtt az a simítóegységhez továbbhaladna. Egy másik vélemény szerint egyáltalán nem kell behajtani a szárnyakat, és a kihűlt keveréket el kell távolítani a napi munkálatok befejeztével, majd újra kell hasznosítani.
Szintén megoldás, hogy egy lécet helyeznek a garat sarkaiba, ami megakadályozza az aszfalt összegyűlését, ezáltal szükségtelenné teszi a szárnyak behajtását. A lényeg, hogy a garatszárnyakat úgy használják, hogy biztosítsa a keverék egyenletes hőmérsékletét és anyagszerkezetét.
Miután a aszfalt bekerült a finiser garatba, az anyag továbbhalad a simítóegység felé szállítószalagok segítségével. A finiser két oldalán lévő szállítószalagok egymástól függetlenül működnek, és ez igaz a kiömlőzsilipekre is, amelyek szabályozzák a szállítószalagokról a csigához kerülő anyag mennyiségét. A kiömlőzsilipek magasságát úgy kell beállítani, hogy a megfelelő mennyiségű anyagot engedje ki a csigakamrába. Megfelelő mennyiség esetén az anyag a csigát körülbelül félig fedi el.
A finiser elindulásai és megállásai káros hatással vannak az útburkolat egyenletességére. Például amikor a finiser teljesen megáll, a simítóegység leereszkedik és egyenetlenséget okoz a burkolatban. Ha a megállás elég hosszú ideig tart, a simítóegység előtt lévő anyag lehűlhet, ez megváltoztatja a simítóegységre ható erőt, és ezt az anyagot nehéz lesz tömöríteni. Az erő megváltozása megváltozott egyensúlyi állapotot teremt, amely megváltoztatja a simítóegység helyzetét, az aszfaltréteg vastagságát, és befolyásolja a burkolat egyenletességét. Habár a folyamatos haladás az ideális, ezt nem mindig lehet megvalósítani. Ha a finisert meg kell állítani, ezt egyenletesen és gyorsan kell tenni. Amikor az aszfaltozás tovább folytatódik, a finisernek gyors, egyenletes módon kell elérni a korábbi
sebességét.
Az aszfaltozás sebességének megváltozása szintén negatívan befolyásolja a burkolat egyenletességét az aszfaltréteg tömörségének megváltozása miatt. A finiser felgyorsításakor a simítóegység alatt lévő anyagra kisebb tömörítő erő hat, és így kisebb lesz a tömörsége. Ez a kisebb tömörségű keverék lehetővé teszi a simítóegységnek, hogy leereszkedjen, mert kisebb lesz az ellenállási ereje. Ennek ellenkezője lesz igaz a finiser sebességének csökkenése esetén. Ezért fontos, hogy a finiser állandó sebességgel haladjon. Az aszfaltréteg tömörségének a megváltozása megmutatkozik majd a tömörítés után a kész felületen.
Mint azt már korábban ismertettük, a finiser simítóegységére ható erők befolyásolják a simítóegység működési szögét és ezáltal az útburkolat egyenletességét. Az egyik olyan tényező, amely közvetlenül hat az egyenletességre, a burkolat vastagságának változása. Sokan a simítóegység kezelői közül folyamatos szükségét érzik apróbb igazításoknak a burkolat vastagságában. Ha a mélységbeállító kart átállítják a burkolatvastagság megváltoztatásához, a simítóegység működési szöge módosul, és az új egyensúlyi állapot eléréséhez minimum a vontatókar hosszának négyszeresét vagy ötszörösét kell megtenni. Emiatt a burkolat nagy hullámhosszú egyenletességére negatív hatással van, ha a simítóegység kezelője folyamatosan és feleslegesen állítja a vastagságot.
TÖMÖRÍTÉS
Az aszfalt útburkolat teljesítőképességéhez és egyenletességéhez elengedhetetlen a megfelelő tömörítés. Ha a burkolat tömörítését végző úthengerek hibásak, az útburkolatban nyomokat, egyenetlenségeket hagynak. Ezért az úthenger hengereinek és a kerekeinek tisztának és egyenesnek kell lenniük.
A burkolatépítés megkezdésekor egy próbasávot kell építeni annak érdekében, hogy meghatározzák az adott építkezéshez szükséges úthengerek típusát és számát. Javasolt az átfedésben dolgozó úthengerek alkalmazása, amelyek állandó sebességen, megállás nélkül dolgoznak. Az úthengerek haladási irányának hirtelen megváltoztatásának elkerülésével szintén csökkenthető az útburkolat egyenetlensége.
Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az úthenger az újonnan lefektetett burkolaton maradjon. Ha egyszerre halad az új és a régi útburkolaton, a régi burkolat egyenetlenségeit átviheti az új burkolatba.
Abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva meg kell állnia, az úthenger nem maradhat az újonnan lefektetett burkolaton. Akár a víz- vagy az üzemanyagtartály újratöltése miatt áll meg, akár azért, mert az azt üzemeltető személy pihenőt tart, az úthengert az újonnan lefektetett aszfalton kívül kell leállítani. Ha hosszabb ideig tartózkodik álló helyzetben a meleg aszfalton, maradandó bemélyedések keletkeznek az útburkolatban.
AZ ILLESZTÉSEK ÉPÍTÉSE
Az aszfalt burkolatok leggyengébb pontjai az illesztések. Ezért egyenletes, hosszú élettartamú útburkolatok építéséhez különös figyelmet kell fordítani az illesztések megépítésére. Az aszfalt burkolatok esetében előforduló illesztéseknek két típusa van, a keresztirányú és hosszirányú illesztés. A keresztirányú illesztésekre akkor van szükség, ha az építkezést megszakítják. Hosszirányú illesztések pedig ott kellenek, amikor egy előzőleg lefektetett aszfalt sáv mellé, hozzá csatlakozóan egy másikat építenek.
Általános gyakorlat, hogy az illesztéseket a finiser garatban maradt anyagból készítik. Ez helytelen megoldás, mert a simítóegység előtt levő anyag teteje lejjebb kerül és ennek következtében a simítóegység leereszkedik, ami miatt csökken a burkolat vastagsága. Ez nem csak a kezdeti egyenletességgel kapcsolatban jelent problémát, hanem növeli az illesztés gyengeségét is. A burkolat gyenge területei nagy valószínűséggel idő előtt megrongálódnak, ami további problémákhoz vezet az egyenletesség terén.
A keresztirányú illesztések két típusa a tompaillesztés és a rámpás illesztés. Tompaillesztést akkor készítenek, ha nem jár majd jelentős forgalom a burkolaton, míg rámpás illesztést akkor, ha az illesztés erős forgalomnak lesz kitéve. A tompaillesztés függőleges felületének elkészítése sok kézi munkát igényel, beleértve a lesimítást és lapátolást. A tompaillesztéssel érintkező anyagot úthengerek tömörítik, pallót helyezve az illesztés mellé. Ezekre azért van szükség, hogy megakadályozzák, hogy az illesztésnek lekerekített pereme legyen, ami a burkolás folytatásánál problémákat okoz. A tompaillesztés építésének korlátai miatt az illesztésnél lévő anyagra kifejtett tömörítő erő gyakran kevés a megfelelő tömörítéshez. A nem megfelelő tömörítés szintén növeli az illesztés gyengeségét. Ez a probléma úgy oldható meg, hogy levágják és eltávolítják a gyengén tömörített anyagot. Ez a módszer eredményezi a legegyenletesebb és legtartósabb tompaillesztést.
Rámpás illesztést úgy készítenek, hogy az anyag teteje folyamatos az illesztés helyéig. Az illesztés elvékonyodó végét alkotó aszfaltkeveréket úgy tolják, hogy egy függőleges peremet lehessen készíteni. Aztán kialakítják az illesztés rámpáját egy simítóval. Ha az illesztés csak ideiglenes, papír alátétet lehet tenni az emelkedő rész alá, amely megkönnyíti majd az anyag eltávolítását. Rámpás illesztés úgy is készíthető, hogy a finisert addig működtetik, amíg elfogy a garatból vagy a csigakamrából a keverék. Az rámpát ott alakítják ki, ahol az anyag egyenetlenné válik.
Az rámpás illesztés fő hátránya, hogy az anyagot el kell távolítani a burkolatépítés folytatása előtt. Azonban ez az illesztés kevesebb anyaglapátolást igényel, mint a tompaillesztés, mivel a többletanyagot a rámpához használják fel. Az illesztési területet jobban tömörítik, mint a tompaillesztésnél, mert az úthengerek át tudnak menni az illesztésen és le a rámpán.
Egyenletes keresztirányú illesztés építéséhez az előzőleg lerakott keveréket ellenőrizni kell egy szintezőléccel, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a burkolat szintben van, mielőtt folytatják a burkolat építését. Ha a burkolat egyenletes, és szintben van, a burkolat építése elkezdődhet, amint a meglévő burkolatot előkészítették fűrészeléssel vagy az előző napról ott lévő rámpa anyagának eltávolításával. Ha a burkolat felszíne nincsen szintben, az illesztést a burkolatnak egy egyenletes, szintben lévő területén kell elkészíteni. A burkolatépítés illesztéstől történő folytatásakor indító blokkokat kell helyezni a simítóegység alá a meglévő burkolatra, így biztosítva, hogy elég anyag kerüljön az illesztéshez. Tömörödés esetén többletanyagra van szükség, hogy a burkolat felszíne egyenletes legyen. A simítóegység előtt az anyag tetejének normál szinten kell lennie, mielőtt a
simítóegység elindul az indító blokkokról. A finisernek ezután a lehető leggyorsabban
kell elérnie a működési sebességét.
A megfelelően elkészített illesztéshez csak minimális mennyiségű kézi munka kell. Kismértékű simításra lehet szükség, de soha nem szabad „túldolgozni” az illesztést. Az illesztés egyenletességét újra ellenőrizni kell egy szintezőléccel. Ennek a tömörítetlen anyagon kell feküdnie és függőleges irányban annyira kell eltérnie a tömörített burkolattól, ami megegyezik a tömörítés során a hengerelés mértékével.
Habár a hosszirányú illesztések nincsenek nagy hatással a burkolat egyenetlenség mérésének eredményére, az út teljesítőképességét azonban befolyásolják. A jó teljesítőképességű utak építéséhez elengedhetetlen a hosszirányú illesztések megfelelő megépítése. Amennyiben ez nem történik meg, a hosszirányú illesztések megrepedeznek és feltöredeznek, ami az útburkolat további romlásához vezet. A megfelelő hosszirányú illesztések építésével kapcsolatban további információ a Hot- Mix Asphalt Paving Handbook (HMA útburkolat építési kézikönyv) c. kiadványban található.
SPECIÁLIS BURKOLÁSI KÖRÜLMÉNYEK
Mivel a csatornához illeszkedni kell a megfelelő szennyvízelvezetés érdekében, a csatorna meghatározza az aszfalt burkolat profilját. Az ellenőrzőaknák és lefolyóaknák különösen problematikusak lehetnek az egyenletes útburkolat elérése szempontjából. Sok esetben a burkolatba emelkedést vagy esést kell építeni, hogy szintbe kerüljön az ellenőrzőakna tetejével vagy más, a csatornához tartozó műtárgyakkal. Minél kevesebb közművekhez tartozó műtárgy áll kapcsolatban az útburkolattal, annál jobbak lesznek a közlekedési tulajdonságai és a jövőben annál kevesebb alkalommal kell közmű javítása vagy karbantartása miatt útlezárásokat eszközölni.
Amikor aszfalt burkolat kerül ilyen helyre, nagy mennyiségű keveréket lehet a finiserrel lerakni; azonban nagy mennyiségű anyagot kell kézzel is lerakni. A kézzel lerakandó anyagot finiserrel vagy teherautóval kell a lerakás helyszínére szállítani. Ez minimálisra csökkenti a szétkeverődést. Ezután simítókkal kell a keveréket a helyére rakni. A keveréket magasan kell hagyni, lehetővé téve ezzel a tömörítését. Az általános szabály, hogy minden 25 milliméternyi tömörített burkolatvastagságra 6 milliméterrel magasabban kell hagyni a kézzel lerakandó anyagot.
AZ ESZKÖZÖK KARBANTARTÁSA
Az egyenletes profil eléréséhez kulcsfontosságúak a jól karbantartott, tiszta eszközök. A berendezéseknek szabályosan kell működniük, ezzel minimalizálva a meghibásodás lehetőségét. Az aszfalt építéséhez, szállításához és lerakásához használt eszközök meghibásodása miatt előfordulhat, hogy a finisernek meg kell állnia és ezzel egyenetlenségeket okoz a burkolatban. Bármi, még ha olyan apróság is, mint a kerékcsere egy teherautón, megzavarhatja az aszfalt kiegyensúlyozott, folyamatos szállítását a finiserhez.
A tisztaság a finisernek és az egyéb eszközöknek szüksége is. A teherautókon és a finiser garat sarkaiban hagyott régi aszfalt gyengén tömörített, szétkeverődött területeket eredményez a felületben. A szállító teherautókat tapadásgátlóval is be kell vonni, amely megkönnyíti az aszfalt eltávolítását a teherautóról. A simítóegységeket minden munkanap végén a munka befejeztével meg kell tisztítani, így a következő napon is egyenletes felületet lehet vele elérni. Ezért játszik a műszaki és takarító személyzet kulcsfontosságú szerepet az egyenletes útburkolatok építésében.